Program


Henrik Ibsen: Hedda Gabler
10

Henrik Ibsen: Hedda Gabler

színmű

Kúnos László fordítása alapján a szövegkönyvet írta: Guelmino Sándor

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2026. június 13. szombat, 17:00

Hedda Gabler, amint hazajön nászútjáról, már tudja, hogy ez a házasság elhibázott döntés volt a részéről. Ekkor azonban feltűnik az életében egykori szerelme, az önsorsrontó zseni, Ejlert Lövborg. Találkozásuk során kiderül, hogy a férfi összeszedte magát és fényes jövő előtt áll. Ezt viszont az asszony nem tűrheti…  

Ibsen egyik legidőtállóbb mesterműve az 1890-es Hedda Gabler – a Nóra (a Jászai 14 évvel ezelőtti sikerének) ellenpárja – és egyben egyik legfeszültebb, legkegyetlenebb darabja, mely egykori nézőit valósággal sokkolta, és melynek középpontjában egy kiismerhetetlen, ambivalens nőalak áll, a drámairodalom egyedülállóan nagyszabású (anti)hősnője. Heddát sokan, sokféleképpen próbálták megfejteni: nevezték már női Hamletnek, női Jágónak, gondolták könyörtelen femme fatale-nak, fekete lyuknak, amely önmagával együtt elpusztítja a körülötte keringő bolygókat is, a női sors árulójának, a családi tűzhely őrzésére képtelen, anyaságra nem is vágyó, önző hisztérikának, mások szerint viszont a patriarchális rendben a helyét, az útját nem találó áldozat ő, az emancipációs mozgalom mártírja. 
Összetett személyiség, az biztos: elkényeztetett és maximalista, nem kíván megfelelni sem elvárásnak, sem konvenciónak, ugyanakkor fél a nevetségességtől, a kudarctól, attól, ami fölött nincs kontrollja. A biztonságos kompromisszumba menekül, a kipárnázott kényelembe, a mutatós látszatba, aztán megriad az unalmas sekélyességtől, a langymeleg ürességtől. Csapdába esett, de hogyan meneküljön belőle, ha alkotni nem tud? Rombolással? Mi marad egyetlen sikerélményként? Hogyan szerzi vissza a kontrollt az élete felett? A hatalmát a környezete felett? 

Az első bemutatót követő megszámlálhatatlan rendezés és értelmezés is tökéletesen bizonyítja, hogy a Hedda Gabler a 21. században épp olyan izgalmas, érvényes, és aktuális igazságokat közvetít a korról, a benne élőkről, mint megírásának idején.

Szereplők
Jörgen Tesman – művelődéstörténész, aspiráns..................... Figeczky Bence
Hedda Tesman – a felesége..................................................... Dobó Enikő
Juliane Tesman kisasszony – Jörgen nagynénje..................... Egri Márta
Elvstedné.................................................................................. Urbán-Szabó Fanni
Brack – bíró.............................................................................. Crespo Rodrigo

Alkotók
Díszlettervező: Ondraschek Péter
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Súgó: Herter Pöti
Ügyelő: Vincze Petra
Rendezőasszisztens: Rangits Bernadett
Rendező: Guelmino Sándor

Előadásfotók  Prokl Violetta

Ajánlatunk


Liszt: Angelus! Prière aux anges gardiens (vonószenekari változat) Liszt: Haláltánc SZÜNET Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92

A koncert magját az együtt zenélés, a kamarazene jelenti. Igaz ez a hangverseny második felére is, hiszen a szólisták nemcsak a zenekarral, hanem egymással is párbeszédbe lépnek majd.

Balog József nem csupán generációjának egyik legkiemelkedőbb és legérzékenyebb zongoristája – a koncertközönség arról is tökéletesen meggyőződhetett az évek során, hogy mind a klasszikus nemzetközi zongorairodalom remekműveit, mind a 20. és 21. századi magyar zongorarepertoár nagyjait ugyanolyan autentikussággal és minőséggel képviseli.

Ajánló


Lehet így is – az előadói szabadság határai Színek a palettán: Poulenc, Debussy, Saint-Saëns A Zeneakadémia saját szervezésű programja Zeneismereti…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!